Magyar Iparszövetség Oktatási Központ
Idegenforgalmi és Közgazdasági Szakközépiskola
Idegenforgalmi Tagozat
| 2001.04.21-e óta Ön a | |
látogató! |
Családi
kerékpártúra Fertőrákoson
és környékén
Készítette: Gyukli Katalin
Idegenforgalmi Technikus Szak
Budapest, 2001.
Tartalomjegyzék:
2. Sopron és környékének nevezetességei
6. Szálláslehetőségek és szolgáltatások:
7. Családi nyaralás kerékpárral:
A Fertő-tó jó szívvel ajánlható úti cél és kirándulóhely a kerékpáros turistáknak, legyenek bár kezdők, vagy gyakorlottak, mert a táj szép, hangulatos és meghitten ismerősnek tűnik annak is, aki először jár itt. A terep könnyű, dombok csak a nyugati parton vannak, de ott sincs olyan emelkedő, amelyre ne lehetne váltó nélküli kerékpárral is feljutni.
Majdnem a teljes kört kerékpárúton tehetjük meg a Fertő tó körül, csak a magyar oldalon van egy szakasz Fertőhomok és Fertőrákos között, ahol országúton kell haladnunk. Remélhetően ezen a szakaszon is kiépül a kerékpárút.
Néhány éve a Fertő tó még nem volt ennyire felkapott turista- és pihenőúticél, nem is lehetett, mert a magyar part nagy része a határsávban volt. Ezért is van is ilyen nagy különbség a magyar és az osztrák partok kiépítése, idegenforgalmi kapacitása között. Időközben a magyar oldalon is megindult gyors ütemben a fejlesztés, nemcsak kerékpárutak, hanem fogadók, kempingek, strandok is épülnek, és megújulnak a régi, düledező, elhanyagolt házak, értékes műemlékek.
Az osztrák oldalon majdnem minden helységnek van szabad strandja. Ha elfáradunk, vagy csak egyszerűen meleg van, szinte bárhol fürödhetünk a kellemes, 25-28oC-os sekély tóban.
A Fertő körüli kerékpárút osztrák szakaszának Neusidler See Radwanderweg a neve. Ezen végig sok a jelzőtábla, elkerüli a kisvárosok amúgy sem nagy forgalmú központját, amelyek azonban könnyen megközelíthetőek a bekötőutakon.
A gyakorlatlan kerékpározó is úgy érezheti, komoly teljesítményt nyújtott, hiszen megkerült egy egész tavat, változatos tájakon, városokkal, falvakkal út közben.
A gyakorlott kerékpáros persze egy nap alatt is körbeszáguldhatja a valamivel több, mint 110 km-es távot a tóközeli kerékpárúton. Többet látunk és pihenésre, strandolásra is jut idő, ha részletekben járjuk végig a túrát.
A tó keleti partjának nagy részén, Podersdorftól (Pátfalutól) Ilmitzig természetvédelmi területen átvezet a kerékpárút. Kisebb terjedelmi körzetek a nyugati parton is vannak, ez azonban nem zavarja a kerékpáros turizmust, sőt távol tartja a gépjárműforgalmat, amely a nyugati parton az 50-es, a keletin az 51-es úton zajlik.
A magyar oldalon Pamhagentől Balfig az országút mellett futó, teljesen kész kerékpárúton hajthatunk. Sajnos Balftól Fertőrákosig, illetve Sopronig, valamint Sopron és Fertőrákos között az országúton kell haladnunk. Nagyrészt a Fertő-Hanság Nemzeti Park mentén, illetve részben annak védőzónájában kerekezhetünk.
Egy szempontból jelent csak korlátozást a védett területté való nyilvánítás: tilos a vadkempingezés, a sátorverés. Ez viszont nem jelent különösebb problémát, mert a Fertő tó körül számtalan kemping és egyéb szálláslehetőség található Ausztriában és Magyarországon egyaránt.
A szűken vett kerékpátút végigkerekezéséért azonban aligha érdemes nekivágni a túrának, ha csak azért nem, hogy elmondhassuk: itt is voltunk.
Viszonylag kis területen változatos és szép tájon, történelmi, építészeti és néprajzi nevezetességek között túrázhatunk, ráadásul szinte végig aszfaltozott és jórészt gépjárműforgalomtól elzárt kerékpárúton.
A Fertő tó körül az autós turisták is kerékpározhatnak, ha van egy kis idejük arra, hogy közvetlen közelből fedezzék fel a szép kirándulóhelyeket, még ha nem hoztak is magukkal kerékpárt. Sok településen lehet kerékpárt bérelni, amit aztán vagy visszavisznek abba a kölcsönzőbe, ahonnan elindultak, de ott is hagyhatják annak a falunak a kölcsönzőjében, ameddig eljutottak, és hajón vagy busszal térhetnek vissza autójukhoz.
Sopron és környékének nevezetességei
Az Ikva szélesen elterülő völgyébe települt nyugati határvárosunk, melyet délen a Soproni-hegység, északon a Balfi-dombság határol. Az Ikva völgye emberemlékezet óta a kapu szerepét töltötte be, a Kisalföld és a Bécsi-medence találkozópontján. A várostól északkeletre található a széles nádassal körülvett, sekély vizű Fertő, melynek mintegy négyötöde Ausztria területén van.
Igazi várossá az ókori Róma idején fejlődött, akkori nevét -Scarbantia- az itt élő keltáktól kapta.
“Sopron a múzeumok városa és múzeumváros.” Az ismerkedést a sok ezer éves településsel a Belvárosban érdemes elkezdeni. A falakkal határolt Belvárosban gyorsan kiismerhetjük magunkat. A Várostorony vagy Tűztorony Sopron jelképe. Ennek a Belváros felé néző oldala a Hűségkapu. A körerkélyről pompás kilátás nyílik a városra.
A Belváros középpontja a Fő tér, mely arculatán a gótika, a barokk és a XIX. század historizáló építészete egyaránt nyomot hagyott.
A tér közepén áll a gazdagon díszített Szentháromság-szobor sarkában középkori kút, illetve a ferencesek által épített híres “Kecske-templom”. Itt láthatjuk továbbá a különböző stílusjegyeket magukon viselő épületeket, mint például a neoreneszánsz városházát, a Stornó-házat, a Gambrinus-házat, a barokk Kossow-házat, és a késő barokk stílusában épült Fabricius-házat is. A Soproni Múzeum gyűjteményéből ismerhetjük meg a soproni gazdag belvárosi polgárok életmódját.
Az Eggenberg-ház loggiás udvarában tartották 1674-76 között istentiszteleteiket az evangélikusok.
A Hátsókapu a soproni Belváros második középkori kapuja volt. Apró kapuudvarát őrtorony vigyázta. A Várkerület az ovális várat veszi körül. A magas várfalak oldalát korábban vásári sátrakkal szegélyezték. Csak a XIX. században építették be kereskedőházakkal. Napjainkban egyre több helyen törik át a Belvárost belső üzletutcával. A Várkerület külső oldalának térfalát a külvárosok szélső házsora alkotja. A Petőfi tér dísze a városi színház épülete, melyet a legutóbbi években szecessziós formájának megfelelően állítottak helyre.
A Kaszinó egykor a város legreprezentatívabb épülete volt: igényes belső tereit az 1960-as években dúlták szét.
A Várkerület külső oldala városias arculatát a XIX. század legvégén kapta. Elvétve középkori emlékekre is bukkanunk: ilyen a Fehérló fogadó, melynek falai között 1644-ben Zrínyi Miklós költőt látta vendégül a város.
Sopron történelmi belvárosához kapcsolódó, ma már azzal teljes egységet alkotó külvárosok is sok látnivalót ígérnek.
A Várkerület és Kis-Várkerület csuklópontjában barokk stílusú Mária-szobor áll: innen indul a rövid, városias Ikva híd. A házak az Ikvát átívelő híd boltozataira épültek: áthaladva közöttük a Bécsi és Balfi külvárosba érünk. A dombtetőn az ókorban temető volt. A kora középkor szokásainak megfelelően a temető területén épült fel a város plébániatemploma, amely így az erődített városfalon kívül került: így történt ez a Szent Mihály-templom esetében is. Az egytornyos, háromhajós gótikus csarnoktemplom helyén korábban román bazilika állt, vele szemben nyolcszög alaprajzú csontházzal
Innen a temető mellett elhaladó úton jutunk Fertőrákosra. Közben félúton nagyon szép környezetben található a Tómalom fürdő.
A közelben található a sopronkőhidai börtön, amely egykor cukorgyárnak épült.
A legtöbb utca a dimbes-dombos helyszínhez igazodott. Az Ikva híd előtt a gótikus homlokzatú, barokk stílusban átalakított Szentlélek-templom vigyázza a település alsó kapuját. A domboldalba simuló girbe-görbe utcákon még állnak az utcavonalra merőleges, apró gazdaházak: magas utcai ablakuk alatt az elmaradhatatlan pinceajtóval. Az oromfalas homlokzatokat tömör kerítés, benne hatalmas, ácsolt kapu kötötte össze.
Fertőrákos magyar és német neve (Kroisbach) egyaránt utal a falun keresztülfolyó, rákban gazdag Rákos-patakra. A település központja ott alakult ki, ahol a Fertőt övező nádas és a dombvonulat között vezető út keresztezi a patakot. Az ókorban kultikus hely; a középkorban gazdag mezőváros, melyet kőfalak és erős kapuk védenek; a XVI. Századtól a győri püspök rezidenciája és az ellenreformáció előretolt hídállása. A legújabb időkig tehetős, jómódú település, a háború után kihalt, az 50-es években elfelejtett, ma viszont az újjászülető helység, ahol a turista számos látnivalót talál.
Az egyik éppen közvetlenül az országhatárt metsző kerékpárút határállomásával szemben található Mithras-szentély. A közel két évezrede sziklába vájt szentélyt az évszázadok során a víz és a szél hordalék betemette, a növényzet benőtte. A múlt század végén ugyan feltárták és védőépület is készült fölé, de a határra kerülve újra elhagyatottá vált. Végül a határ megnyitása teremtette meg a felújítás lehetőségét. A római kori provinciát védő katonák hozták be a keleti misztériumvallásokat és építették isteneik számára a szentélyeket. Így készült a sziklából született Mithrasnak is ez a sziklakápolna, ahol most a felújítás után minden a múlt valósághű megidézését szolgálja.
A határról érkező kerékpárút (és a Sopronból jövő közút) a híres fertőrákosi kőfejtő előtt halad el, amely egyszerre természeti és kultúrtörténeti érték. A kőfejtő helyén évmilliókkal ezelőtt tenger hullámzott. Bizonyítékként szolgálnak a csigák, kagylók, mészvázú állatok milliárdjaiból a miocénban felépült Lajta-mészkő. A 12 millió éves kőzet elég fiatal ahhoz, hogy vésni lehessen és elég kemény ahhoz, hogy építkezésre használják. Ezért bányászta az ember évszázadokon át az értékesebb részeket és hagyta meg a lazább rétegeket, amelyek mint hatalmas mennyezet borulnak a megmaradt oszlopokra, az egyiptomi sziklatemplomok sejtelmes világát idézve a látogatók elé és természetes díszletet adva a nyaranta rendezett operaelőadásoknak.
A keskeny parcellákon álló oromfalas lakóházak közvetlenül az utca vonalán sorakoznak. Mögöttük a telekhatár mentén egymást követően épültek fel a gazdasági épületek. A keskeny udvar végén a pajta nem csak a telekhatárt jelölte ki, hanem a falu határát is és a település védelmét szolgálta. Az udvarokon, az egykori parasztgazdaság színterén ma napernyő hívogat, és a parasztház szobája, kamrája, istállója – ma szépen felújítva-megújítva – kényelmes és teljes komfortot nyújtó apartmanként várja a turistákat.
Az egyik házban a német Messerschmidt Alapítvány támogatásával német kulturális centrumot és tájházat alakítottak ki, ahol külön egységben egy hajdani német család életmódjával, majd a pincében és a présházban a szőlőtermelés, a pajtában a földművelés eszközeivel ismerkedhetnek meg a látogatók.
A közelben található Kristálymúzeum Magyarország szép ásványait mutatja be egy budapesti mérnökházaspár ügyszeretetének és áldozatkészségének köszönhetően.
A házak sorából kiemelkedő, a középkori emlékeket és védelmi szerepet is mutató templomot Krisztus mennybemenetelének tiszteletére szentelték fel. Elődjét a török 1689-ben feldúlta, boltozata beszakadt, padjait összedobálták és elégették. Pár évre rá már felszentelték a felújított templomot, de mai formáját az 1770-es évek átépítése idején kapta. E korból származik belső berendezése. A Krisztus mennybemenetelét ábrázoló főoltár, a kép keretén a Zichy-címer, kétoldalt Szent István és Szent Imre szobra.
A Rákos patak hajtotta azt a vízimalmot, amelynek szépen felújított épülete ma turistaszálló, udvarán a régi malom működését elképzeltető tárgyakat látunk.
Nem nagysága, vagy művészi értéke, hanem inkább érdekessége miatt állunk meg a pellengér előtt. Amíg a szomszédos Burgenlandban több is látható, Magyarországon csak ez az egy áll.
A püspöki kastély mai formáját a XVII. század utolsó harmadától a XVIII. század közepéig nyerte el három jelentős győri püspök építkezésének eredményeként. A főhomlokzat középső részét díszes rizalittá alakították, melyen az ablakok felett a három építtető címerét láthatjuk. A rizalitot szobordíszes timpanon zárja, csúcsán váza, két szélén allegórikus nőalakok, akik a vázából kinövő virágfüzéreket tartották. A lépcsőházon áthaladva jutunk a díszterembe, melynek két oldalán egy-egy stukkós terem nyílik, magas színvonalú megoldással. Az épület déli szárnyában volt a püspök hálószobája, melynek műmárvány burkolat érdemel figyelmet. A déli szárny végében található a két szintet betöltő kápolna, melynek kétszakaszos csehsüveg boltozatát fapillérek tartják. A szállodaként üzemelő kastély néhány termében ma helytörténeti kiállítás látható.
Fertőrákosról hosszú, nádas szegélyezte úton jutunk a Fertő tavi üdülőtelepre. A sekély, homokos part, a Fertő kellemes vize, a strandhoz kapcsolódó nagy, füves-fás terület, a sokféle szolgáltatás mind-mind turistacsalogató. A strand melletti kis mólóról indulnak a sétahajók. A mólón túl sorakozó, tájba illő, náddal fedett, cölöpökön álló üdülőházakban szállást is találunk.
A Balfi-tönkön álla a falu középkori temploma, amelyet lőrésekkel áttört, pusztuló, omló kőfal vesz körül. A kapu zárókövén az 1653-as évszámról arra következtethetünk, hogy a török időkben építették védeni a falu lakosságát és apró templomát, amely az írásos emlékek tanúsága szerint már a XII. században állott. De erről tanúskodik az alul négyzetes, felül nyolcszögletű, zömök torony és főként a szentély falát támasztó támpillérek. A templomba belépve a középkor és a múlt század végének középkort idéző stílusa fogadja a látogatót. A falhoz támaszkodó egyszerű emlékmű felkiáltójelként magasba nyúló obeliszkje emlékeztet a II. világháború végnapjaiban a látóhatáron belül elpusztult több ezer áldozatra. S mellette egy másik emlékmű a velük együtt elpusztult Szerb Antal márványba írt soraival: “A szabadság nem csak egy nemzet magánügye, hanem az egész emberiségé is.”
De Balfnak van másik negyede is. Vadregényes, mégis rendezett angolpark, széles sétálóutakkal és színes padokon pihenőkkel; a fák között előtűnő finom szobrok és szökőkutak, kioszk és fürdőépület az elmaradhatatlan ivókúttal, szállodák nyitott terasszal, a teraszon hálaadó táblák alatt, őszi napfényben fürdőzőkkel. Ilyen egy közép-európai fürdő.
A fürdőkápolna észrevétlenül húzódik meg a lombok között. Kívül egyszerű és finom vonalú. Belül kedves rokokó freskók, barokk oltárkép, aranyozott szobrok.
Látnivalói a két falurészen helyezkednek el, és szinte mindegyik összekapcsolódik a Széchenyi családdal.
A kastély gróf Széchenyi István birtokossága alatt élte virágkorát és nyerte el jelenlegi formáját, melyet az 1970-es évek teljes felújítása megőrzött. A kovácsoltvas kapun belépve francia kerten át jutunk a toscan oszlopos erkéllyel és a Széchenyi család címerével díszített kastélyhoz, ahol ma a “legnagyobb magyar” emlékmúzeumát rendezték be. A pénztárnak helyet adó előcsarnok, a márványmozaik padlója és kandallója a kastély eredeti értékei közé tartozik. Az innen nyíló alsó szinten Széchenyi István életútját követhetjük nyomon. A család emlékanyagát korabeli kályhák, főúri bútorok, csillárok és festmények egészítik ki. Az emeletre kétkarú barokk lépcső vezet. Az első teremben elhelyezett modellek, rajzok a közlekedés fejlesztéséért végzett munkáját dokumentálják Széchenyinek. A következőben egy hatalmas maketten a folyószabályozás tanulmányozható, melyet a vitrinekben elhelyezett metszetek, képek, rajzok egészítenek ki. Látható a dunai utazás kis lélekvesztő bárkájának modellje. A lótenyésztéssel kapcsolatos anyag után meggyőződhetünk a birtok modernizálásáért folytatott munkálatokról. Az életutat és életművet bemutató gyűjtemény után a XIX. századi ipartörténetet, majd a magyar pénztörténeti kiállítást tekinthetjük meg.
A főépülethez kapcsolódó kastélyszárnyak szintén a turizmust szolgálják. Az egykori vörös kastélynak nevezett részben intim, nyugalmat és eleganciát sugárzó kastélyszálló üzemel sokféle szolgáltatással; zárt udvarral, árnyas fák alatti terasszal, kávéházzal. A keleti oldal ma is a lótenyésztést és a lovasturizmust szolgálja. A versenypályán gyakoriak a lovasbemutatók- és versenyek.
Széchenyi István a cenki birtok felvirágoztatását fontos feladatának tekintette és sikerült azt mintagazdasággá fejlesztenie. A kastélypark mellett, ismét egy, Széchenyi István életművére utaló turisztikai látványosság kínál élményt.
Az 1970-es években lelkes soproni lokálpatrióták egy mozdonyskanzent hoztak létre, összegyűjtve a századforduló keskeny nyomtávú gazdasági vasútvonalainak gőzöseit, vagonjait. A kis mozdonyok múzeumi darabok, de hasonló korú és nagyságú társuk még végigzakatol a Fertő menti tájon.
A kiscenki látnivalók után a kastély parkja és a hozzá kapcsolódó lovaspálya mellett érünk a település nagycenki részébe, ahol egy kis téren Széchenyi István egészalakos szobra fogad.
A szobor mögött, kis dombon emelkedő Szent István király plébániatemplom is a “legnagyobb magyar” nevéhez fűződik. A romantikus, neoromán stílusú háromhajós templom aszimmetrikus. A torony nem a homlokzat közepén, hanem az északkeleti oldalon áll, szép ikerablakokkal és szép gúlasisakkal. A templomba lépve megragadja a szemlélőt a fehér falak tisztasága és belső ritmusa. Érdemes oltártól oltárig haladnunk, mert mind-mind külön történet. A templom 1860 körül készült orgonáját a hagyomány szerint a család a bécsi operából vásárolta meg.
A templomból kilépve a bélletes kapu fölött a Széchenyi címer és a család jelmondata búcsúztat: “Ha Isten velünk, ki ellenünk?”
A plébániatemplom közelében, az út túlsó oldalán fekvő temető közepén áll a Széchenyi család temetkezési helyéül szolgáló sírbolt. Az 1900-as évek elején készült kovácsoltvas bejárati kaputól hársfák kísérte széles út vezet a klasszikus homlokzatú, finom vonalú építményhez. A mauzóleum két periódusban épült. A belső, ovális alaprajzú barokk kápolnát – boltozatán rózsaszín felhők felett harsonázó és imádkozó angyalok a Szent Kereszt fényében – a XVIII. században emelték. A hozzá csatlakozó klasszicista előcsarnokot Széchenyi Ferenc építtette 1806 és 1810 között. A kápolna szép oltárképe Krisztus mennybemenetelét ábrázolja. Mellette szűk lépcsőn jutunk le a kriptába.
A sírkőlapok melletti koszorúkat és szalagokat a magyar turisták ezrei helyezték el. A mauzóleum mellett védett, XVIII-XIX. századi sírkövek állnak. Az épület mögötti kettős keresztet formáló sövény “szárait” Széchenyi családtagok sírjai zárják le.
A Fertő mentén továbbhaladva érünk a tópart legkisebb falujába, Fertőbozra.
Az utat kísérő szelíd dombok völgyéből már messziről hívogat egy klasszikus vonalú kupolás kilátó. A falu központjából rövid sétával a XVIII. századi barokk templomot érintve kis kaptatón jutunk a kilátóhoz. Körben a Balfi-tönk szőlőskertek borította dombsora, alattunk a zöldből sárgába váltó széles nádszegély, távolabb pedig a pára alól előbukkanó Fertő víztükre. A domboldalba a XIX. század elején vájt borospincék a tradicionális szőlőkultúra bizonyítékai.
A következő kis falu neve –Hidegség– hideg víz – valószínűleg a közelben található forrásokra utal.
A falu központjának látnivalói, a kis harangtorony, a barokkos plébániaház, eltörpülnek a falu fölötti dombon álló római katolikus templom értéke mellett. Egy kis emelkedő után árnyas fák, egy kis temető és kívülről inkább csak gondozottnak, mint szépnek tűnő templom fogadja a látogatót. A vakolt főhajóhoz csatlakozó kváderköves torony alatti rész csak sejteti, hogy két kor és két világ kapcsolódik egybe. Erről győződhetünk meg, ha a szép faragott ajtón belépve végighaladunk a hosszhajón és egy rokokó mellékoltár előtt elhaladva, belépünk a román kori rotundába. A hajó keleti végében található a templom szentélyét képező román kori kis körtemplom.
Művészeti kutatók szerint a stílusjegyek alapján osztrák közvetítéssel olasz, esetleg francia mesterek dolgozhattak itt.
A község hajdan mezőváros és zöldségtermeléséről híres – ám kultúrtörténeti értékei szerények. Csak 1904-ben épült neoromán temploma érdemel említést s egy XVIII. századi pestisszobor: Mária a gyermek Jézussal áll egy indadíszes oszlopon. Hegykő igazi vonzereje a termálfürdő, mely új színt jelent a Fertő-vidék turisztikai palettáján. A szép környezetben fekvő fürdő négy medencéjét 1500 méter mélységből feltörő 57oC víz táplálja, amelyet mozgásszervi és gyomorbetegségek gyógyítására ajánlanak. A fürdőhöz kapcsolódó, 100 férőhelyes kempingen kívül magánházak sora kínál szállást.
Már a neve is hívogat, ahogyan a dombon álló, kéttornyú temploma. A két magasbatörő torony őrizte homlokzathoz a Szent Szív és a Kálvária szoboregyüttese között vezet az út. A spirális kovácsoltvas kapun túl 21 lépcső vezet az angyalok vigyázta térre. Jobbról, balról magyar szentek szobrai. A jobb és bal oldali oltárok mintha a főoltárral együtt szárnyasoltárt alkotnának. A hajóban is szobrok sorakoznak. A templom legszebb éke a hajót uraló szószék, Szent Péter életének jeleneteivel.
A szép templommal szemben omladozó, pusztuló, hajdan szebb napokat látott épület vonja magára a figyelmet. A Széchenyi család egykori kastélyát a falu a XVIII. század végi új birtokosai, az Esterházyak granáriummá alakította.
A falu másik turisztikai értéke a falumúzeum. Talán csak az első ház mondható múzeumnak. Az utcai szoba helytörténeti dokumentumokat őriz: a következő termekben a Fertőmenti nép egykori foglalkozásait képzelhetjük el. A következő három házban járva olyan érzetünk van, mintha lakói éppen csak átmentek volna a szomszédba és mi kéretlenül beleselkedtünk volna mindennapjaikba.
Az első lakás az 1860-70-es évek életmódját idézi. A konyhában még szabadkémény alatt hatalmas kemence terpeszkedik. A szobában festett bútorokat, mennyezetes ágyat, menyasszonyi ládát találunk.
A második lakás szobájában a ládákat már felváltja a szekrény. A házhoz tartozó telek végén természetesen pajta áll.
Újabb ház és újabb kor. A következő lakásba érve – amely az 1930-as évek szegényebb családjának bútorait őrzi – nemcsak kort váltunk, hanem társadalmi réteget is. Az előző lakásokkal ellentétben itt a bútorok nem egy garnitúrához tartoznak. A ház hátsó traktusában található az istálló és egy faragóműhely az eredeti szerszámokkal.
Az utolsó ház lakása az 50-es éveket idézi. A konyhában asztali tűzhellyel, a hajópadlós szobában kombinált szekrénnyel, a “rekamiéval” és a kor vívmányával, a néprádióval.
A Soprontól 25 km-re fekvő település hajdani két Esterházy-birtok, Süttör és Eszterháza 1950-es egyesülése után kapta a Fertőd nevet és 1995-ben a városi rangot.
Fertőszéplak felől érkezve először a kis parkban álló, modern vonalú templom érdemel említést. Tovább haladva érünk a városközpontba, ahol a Muzsika-ház a legszebb épület. Itt élt és dolgozott Joseph Haydn az Esterházyak többi zenészével és énekesével. Ma a helytörténeti gyűjtemény és a Haydn emlékkiállítás mellett könyvtárnak és polgármesteri hivatalnak ad otthont.
Fertőd meghatározó látványosságához, az Esterházy-kastélyhoz a hozzátartozó kert peremén haladunk tovább. Mint a francia típusú kertekben, a centrumból sugár irányban szétágazó utakat zöld növények díszítik, végpontjukban kápolna vagy egy-egy kegyszobor állt. A kastély felé haladva előbb az istálló tűnik szembe, homlokzatán ágaskodó ló szobrával. Benne ma konzervüzem működik.
Ezt követően érünk a város nevezetességéhez, az Esterházy-kastélyhoz. Szép, hármas tagolású, kovácsoltvas kapun jutunk a főhomlokzathoz ívesen hajló földszinti szárnyak által közrezárt, tiszafákkal, szökőkúttal díszített udvarba.
A kapu választóoszlopait rokokó kővázák díszítik. Az épület homlokzatán a barokk építészet szinte már minden díszítőeleme megfigyelhető, köztük talán a legszebb az íves karú, kétmenetes díszlépcső, amely az emeleti erkélyre vezet. A korlátot lámpásokat tartó puttók díszítik; az erkély mellvédjén két kőváza, középen az aranyozott hercegi címer.
A kastély a II. világháború idején és után sokat szenvedett, berendezéseit elhurcolták. Napjainkban 21 szalon látogatható.
A kastély ékessége a középső traktusban az erkélyre nyíló zeneterem. Innen a díszterembe léphetünk, mely fehérre festett, különböző harci jelvényekkel és puttókkal díszített, aranyozott. A mennyezetről öt nagy csillár függ alá. A négy sarokban az évszakokat ábrázoló életnagyságú szobrok márványtalapzaton állnak. Az itt található vázák, szobrok, kandallók eredeti darabok.
Az emeleten további nyolc szalonban korabeli bútorok, porcelánok, díszórák, festmények vonják magukra a figyelmet. Három teremben kapott helyet a Joseph Haydn munkásságát bemutató emlékanyag.
A földszinten az egykori fogadóterem rokokó stukkódíszei, eredeti freskói, márványpadozata és szökőkútjai gyönyörködtetik a szemet. Itt található még a nyári ebédlő; padozata fehér márvány, a falak fehérek, részben zöldre festve, ezüst virágfüzérekkel. A két oldalsó fal közepén tükrökkel kirakott bemélyedés, alatta kőlapon márvány medence, benne porcelán békák úsznak.
A fényűző szórakoztatás mellett az Esterházy udvar jelentős szerepet töltött be a kor zenei életében. Joseph Haydnnek köszönhetően operák, vígoperák, szimfóniák születtek Eszterházán. Ezért tartozik természetesen a kastélyhoz a Haydn munkásságát bemutató kiállítás, amely a kismartoni és eszterházi zenei életet vetíti a szemlélő elé. A zenei rendezvények évente 50-60 alkalommal adnak széles közönségnek maradandó élményt.
A kastély csak vezetővel tekinthető meg. Magyar, angol és német közvetlen ismertetés mellett többnyelvű írásos vezetőfüzet áll az 50-60.000 külföldről érkező látogató rendelkezésére. Kultúrtörténeti látogatásunkat a kastély körüli műemléki környezetben tett sétánkkal folytathatjuk. A bejárattal szemben látható Gránátos házakban most hangulatos vendéglő és presszó működik.
A város keleti részében találjuk a nagyméretű, neogótikus stílusú római katolikus templomot, mely 1889-ben épült. Homlokzatának közepén magas torony ugrik előre, sarkain egy-egy huszártorony áll. Szépen díszített belsejét is érdemes megtekintenünk. Fertődről a kastély előtti parkolót és náddal fedett kioszksort közrefogó két úton tehetünk kirándulást az osztrák határra.
A Fertő tó keletkezésének ideje, körülményei pontosan nem ismeretesek. Egy nem minden alapot nélkülöző “tudományos” magyarázat azonban sok mindent tisztázhat, így túra előtt…
Sok évszázaddal ezelőtt a Fertő tó helyén sűrű erdő volt. Az erdő közepén egy vár állt, ahol rablólovagok tanyáztak. Rettegésben tartották a környéket, a parasztokat robotoltatták, gabonájukat elszedték, lányaikat elrabolták, szolgálatukra kényszerítették. Mulatozásuk zaja éjjel-nappal messzire elhallatszott, de ez sem tudta elnyomni a pincében fogva tartottak jajgatását, segélykiáltásait.
A környék lakói sehonnan sem remélhettek segítséget, de egyszer egy idegen lovag vetődött arra szolgájával. Messziről hallották már a kiabálást, zenebonát, s amikor a várhoz értek, bebocsáttatásért dörömböltek. Szerencséjükre senki sem hallotta meg őket a várból, ezért egy istállóban töltötték az éjszakát. A szolga az éhségtől és félelmében nem tudott elaludni, ezért megpróbált tájékozódni, hogy kik laknak a várban, kié az istálló, a sok takarmány és a lovak.
Egyszer csak egy mély verembe zuhant, megpróbált kimászni, de a keze emberi csontokat tapintott. Ettől megijedt, de azért nagy nehezen kijutott a veremből. Ekkor azonban még jobban megijedt, mert éjfélt ütött a vár toronyórája, elcsitult benn a várban a mulatozás zaja, három óriás kakas röppent a vár tetejére, és kukorékolni kezdtek, hogy jaj, jaj, ma elsüllyed a haramiavár.
A szolga felkeltette gazdáját, hogy meneküljenek onnan, gyors vágtában el is lovagoltak a soproni bányák iránt. Hátrapillantva magas gőzoszlopot láttak az égnek törni. A lovag megparancsolta szolgájának, hogy forduljon vissza, mert a szíve hölgyétől kapott kesztyűt ottfelejtette az istállóban. A szolga azonban nem mert egyedül visszamenni. A lovag dühösen visszaindult egyedül, erre már a szolga is követte, de a de a gőzoszlop közelébe már végképp nem mert odamenni a kesztyűért, ezért a lovag haragjában leszúrta. Állítólag még ma is látni azt a nagy követ Nezsidernél, amelyre a szolga vére lecseppent.
A lovag a sűrű gőzoszlop körül egyre növekvő tavat látott, amelynek a közepén a vár lassan süllyedni kezdett. A tetején nyolc rablólovag és tizenkét szolga kuporodott, meg egy vörös szemű, vörös hajú, idomtalan némber, nyakában kulcskarikával, azon a pincebörtön kulcsai.
Amikor elérte őket a víz, a kulcsárnő hatalmas kárásszá változott, a rablólovagok csukává, a szolgák pedig ponttyá.
Nos, a monda szerint így keletkezett a Fertő tó. Valójában az új plesztocén korban, a földkéreg mozgásával jött létre az az észak-déli süllyedék, amelyben összegyűltek a környék lefolyó vizei. Így alakult ki a Fertő tó.
A Fertő tó az osztrák-magyar határon, a Lajta-hegység és a Soproni-hegység által határolt területen fekszik; Közép-Európa harmadik legnagyobb és egyben legnyugatibb sztyeppei tava. Hossza 36 km, szélessége 7-15 km. A víz rendkívül sekély, átlagosan 1 méter alatti, de a 2 méter-t sehol nem haladja meg a mélysége. A Fertő Közép-Európa második legkönnyebben felmelegedő vizű tava a Balaton után, hőmérséklete nyaranta nemritkán a 30oC-ot is eléri.
A tó környéke földtanilag a Kisalföldhöz tartozik, amely dimbes-dombos és nyáron hűvösebb, csapadékosabb, mint az Alföld. A tó keleti partja azonban szikes, sós tavaival, homokos síkságaival, egy-egy, már csak idegenforgalmi látványosságként meghagyott gémeskútjával inkább az Alföldre hasonlít, mint a Kisalföldre. A nyugati partot szegélyező dombsor viszont a Soproni-hegység nyúlványa.
A tó nevét adó “fertő” szó már elavult, jelentése mocsaras, agyagos, sáros hely volt. Ez részben ma is érvényes, hiszen a magyar rész vízfelületének 4/5-ét, az osztrákénak pedig a felét nád fedi.
A tavat csak egyetlen igazi folyó táplálja, a Wulka, amely a Rozália-hegység és a Lajta-hegység patakocskáinak vizével gyarapodva ömlik Donnerskirchen (Fertőfehéregyháza) mellett a tóba. A Wulka folyón és néhány forráson kívül csak a csapadék pótolhatja elpárolgott vizét, ezért állandó partvonala nincs is, vízfelületének kiterjedését folytonosan változtatja, többször ki is száradt. Általában 100-120 évenként történik meg, hogy vize teljesen eltűnik, viszontagságos élete során azonban eddig mindig újjászületett.
Különleges és nem mindennapi jelenség a tó ferde vízállása, amelyet a szél okoz.
A Fertő tó éghajlatát délről mediterrán hatások érik, ezt még erősíti is a rekkenő hőségben, álmosító csendben, a napsütésben izzó, fehérre festett kis házak látványa Mörbischben és Ruston, kertjeikben dúsan tenyésző leanderekkel.
Nyugatról óceáni légáramlatok befolyásolják éghajlatát, a keleti part azonban döntően kontinentális. A tó környékének legmagasabb és legalacsonyabb évi átlaghőmérséklete között 20oC a különbség, nyugodt időben a Fertő tó délkeleti irányú saját szélrendszert alakít ki.
A csekély víz miatt kialakulhat egy furcsa jelenség; ha a szél több napig egy irányból fúj, ami gyakran megesik, amerre a szél fújja a vizet, ott magasabb a vízszint, mint amerről fújja.
A Fertő tó élővilágát alkotó növények és állatok kedvelik, vagy legalábbis tűrik a sós vizet.
A tó legjellegzetesebb növénye a nád. Felülete jelentős részét többé-kevésbé összefüggő nádas borítja. A magyar résznek csak kb. egyötöde, az osztráknak több mint fele a szabad vízfelület.
A tó környéki dombokon szőlőművelés folyik. Sok a gyümölcsfa is, Weiden am See-ben a cseresznyevirágzás majdnem akkora esemény tavaszonként, mint Japánban. A távolabbi dombokon, hegyeken pedig a tölgyesek, a bükkösök a legjellemzőbb fafajták, de előfordul a molyhos tölgy és a cser is. Az erdőkben 20 orchideafaj virágzik, köztük például a Boldogasszony papucsa. Mindegyik orchideafaj védett, leszedésük tehát tilos.
A tóban sok a ponty és az angolna, de az elmúlt századok alatt legalább 50 féle hal volt honos. Halászatuk fortélya ma már csak néprajzi érdekesség, lezárt múlt, bár néhány Fertő menti községben el-elvétve még ma is halásznak, és vannak halászszövetkezetek is.
Herman Ottó 1887-ben a fertői halászoktól még a következő halfajokat írhatta össze; csapó sügér, vágó durbincs, tarka meny, főponty, széles kárász, dévérkeszeg, ezüstös balin, pirosszemű kele, vörösszárnyú koncér, vágó csík, köz-csuka, leső harcsa, lápi póc. Már a nevük is jóízű, még ha a legtöbbjükről nem is hallottunk, nemhogy kóstoltuk volna őket.
A Fertő tó madárvilága a kiterjedt nádas miatt igen gazdag, pontosan 256 madárfajt tartanak nyilván, közülük 120 itt fészkel.
Néhány védett madár a 250-ből; szalakóta, darázsölyv, kékes rétihéja, vörösvércse, réti fülesbagoly, erdei fülesbagoly, szárcsa, kanalasgém, nagykócsag, kékbegy, rétisas, vándorsólyom, nemeskócsag, valamint a költő gulipán.
Nem védett, de nem lehet említés nélkül hagyni a rengeteg gólyát. Különösen Mörbisch, és Rust környékén láthatunk belőle sokat.
Könyvünkben a túraútvonalat Sopronból kiindulva írjuk le, ide – különösen az ország távolabbi vidékeiről – vonattal célszerű megérkezni. Ma már a MÁV legtöbb szerelvényén szállítható kerékpár a peronon vagy a kerékpárszállító kocsiban. Ezt a menetrendben megfelelő piktogram jelöli. Mindkét esetben kerékpárjegyet kell váltani, és a teljes felelősséget a tulajdonos viseli. A korábban megszokott módon is feladható a kerékpár, poggyászként. Csoportos utazás esetén ajánlatos előre jelezni a szándékunkat, mert olykor a szerelvényekről lemarad a speciális vagon.
Természetesen a Fertő nemcsak Sopronból és nemcsak vonaton érhető el, ez csak egy lehetőség, mégpedig a leggyorsabb, ezért a legolcsóbb is. Tudvalevő ugyanis, hogy a kerékpáros “üzemanyaga” a legdrágább, ezért célszerű, ha minél előbb megérkezünk a túra első állomására.
A kellő helyen megemlítjük, de itt is jelezzük, hogy immár három, a Fertő tóhoz közeli, időszakosan nyitva tartó határátkelőhelyen is átgurulhatunk kerékpárral Ausztriába – az eddig is ismert, állandó közúti határátkelőhelyeken, Hegyeshalmon, Kópházán, és Sopron/Klingenbachon kívül -, mégpedig: Fertőrákos és Mörbisch között, Andau és Pusztasomorja között, valamint Pamhagennél. Az első csak kerékpárosok és gyalogosok részére június 1.-től szeptember 30-ig (06-22h-ig) és október 1-től november 2-ig (08-20h-ig), Mosonszentjános-Andau július 1-től szeptember 30-ig (06-22-ig), és október 1-től november 2 (08-20-ig) van nyitva, Fertőd-Pamhagen pedig közúti határátkelőhely is, tehát egész évben nyitva áll (06-24-ig).
Többnapos, esetleg egyhetes túrára számítva – ha nem a panziókat, kisebb apartmanokat választjuk megszállásra,- vihetünk magunkkal sátrat (de ne akármilyet: legyen minél könnyebb, kis térfogatú, legfeljebb kétszemélyes, akkor csak minden második résztvevő poggyászát terheli), hálózsákot, kempingmatracot. Ezek egy hurkába összesodorva ráerősíthetők két gumipókkal a hátsó csomagtartón elhelyezett kétrészes kerékpártáskára. Ha ezt a hengert bele tudjuk gyömöszölni egy cső alakú sporttáskába vagy hosszúkás hátizsákba, akkor kompakt kis csomagot nyerünk, amely nem piszkolódik az úton, nem csúszik szét menet közben, és rövidebb út menti pihenő alkalmával a hátunkat is nekitámaszthatjuk, ha egy mozdulattal leszedjük a csomagtartóról.
Divatos és praktikus, válltáskaként is használható a kerékpáros kormánytáska, amelyet szintén könnyen leemelhetünk a drótvázról, ha valahol leparkolva kerékpárunkat, két lábra ereszkedve magunkhoz akarjuk venni a táskát értékeinkkel, igazolványainkkal.
Még jobb, mert praktikusabb, legfeljebb az előzőnél kevésbé elegáns, ha veszünk egy kormányra akasztható fehér műanyaggal bevont drótkosarat, és abba helyezzük el a válltáskát. Ez sokkal nagyobb is lehet a szabványméretű kormánytáskánál, mégis belefér a kosárba, és szintén könnyedén kiemelhető belőle, sőt még más is elfér mellette, pl. egy-két kiló gyümölcs, zacskós tej vagy – volt már rá eset a Fertő tavi túrán – 4 üveg 2 literes üdítő.
Ha viszünk magunkkal sátrat, nem leszünk annyira kiszolgáltatva a szűkösnek ugyan nem mondható, de mindenesetre drágább vagy az esetleges nyelvi nehézségek miatt problematikusabb fizetővendég-szállások felkutatásával járó viszontagságoknak. Kemping majdnem minden tóparti helységben van, és ha van sátrunk, mindig találunk is annyi helyet, hogy felverhessük. A kempingek tiszták, kulturáltak, és mindenki számára megfizethetők. A kempingekben és a településeken, legalábbis Ausztriában mindenütt találunk kerékpártárolókat, ahol lelakatolva nyugodtan otthagyhatjuk kerékpárjainkat, ha gyalogos városnézésre indulunk.
A túrák útvonala gyakran vezet természetvédelmi területen vagy tájvédelmi körzeten, ill. azok határán. Csodáljuk a természet szépségét, és óvjuk épségét! Ne hajtsunk le az útról a kerékpárral, ne tépjük le a növényeket, ne szemeteljünk, ne rakjunk tüzet! Ne feledjük, hogy egészségünk is függ természeti környezetünk épségétől!
Mivel ne induljunk komolyabb túrára? Nagy súlya, nem elég merev egyszálcső váza miatt a kempingbicikli csak végszükség esetén jöhet számításba. Akinek nincs jobb és mégis túrázna, az inkább vegye igénybe például a MÁV-nál bérelhető bicikliket.
Ha kerékpárunk a legjobb műszaki állapotban is van, érdemes mindig magunknál tartani legalább a következő szerszámokat és alkatrészeket: 3-4 villáskulcs, gumiragasztó, csavarhúzó, küllőhúzó, tartalékizzók, pótgumi vagy gumijavító készlet, pumpa.
Ezen kívül még természetesen szükséges a kulacs,- mégpedig lehetőleg a vázra szerelt tartóba illő biciklis kulacs, amelyből menet közben is lehet inni -, úti elemózsia, valamint személyes iratok és pénz.
Külön téma a lakat. Biciklinket egy percre se hagyjuk őrizetlenül! Lopás ellen a keréknek a vázhoz rögzítése nem nyújt biztonságot. Járművünk ellopását a legjobban úgy nehezíthetjük meg, hogy hosszú láncot vagy kábelt vezetünk át a láncon, a kerekeken, a nagy lánckeréken és valamilyen rögzített tárgyon.
Megfelelő kerékpár birtokában már lehet túrázni, de annak, aki komolyabb vállalkozásokra gondol, már valamivel többre van szüksége. Először is célszerű ruházatra. A farmernadrág, a bélelt dzseki nem számít annak! Mindjárt a nadrágnál maradva: nem jó az olyan szabás, amely a biciklin előnyös előredőlt testhelyzetben elszorítja a hasat, akadályozza a légzést. A biciklis nadrág varrásai célszerűen helyezkednek el, hátul magasabb szabása megakadályozza a deréktáj megfázását, elasztikus anyaga pedig dörzsölődő ráncoktól mentes, sima felfekvést ad.
A nadrágszár rövid kivitel esetén combközépig ér, hogy a nyereg ne dörzsölje ki a comb érzékeny belső oldalát, a hosszú fajtáé pedig bokán alulra. Nehéz kérdés a cipő. Izomerőnket igazán hatékonyan csak merevtalpú, a pedálba tökéletesen illeszkedő kerékpáros cipőben tudjuk haladássá alakítani – ilyen lábbeliben járni viszont kész kínlódás. Edzőcipőkben jól mozgunk, ha éppen leszállunk a bringáról, és biciklizés közben sem okoz gondot.
Nem véletlen, hogy a kerékpárversenyzők szinte kivétel nélkül sapkában hajtanak. Kövessük példájukat! A könnyű vászonsapka megóv a napszúrástól, felfogja az egyébként szemünkbe csurgó verejtéket, lejtőmenetben, rossz időben pedig a megfázás veszélyét csökkenti. A legmegfelelőbb azonban a még ma is kevesek által használt kerékpáros bukósisak, mely az igen gyakran előfordult esések ellen is védelmet nyújt.
Előnyös, ha van napszemüvegünk, mert a por és muslinca nem csak kellemetlen, hanem veszélyes is. Ne tekintsük fölösleges kelléknek a biciklis kesztyűt sem, mert csúszásmentes tartást ad a kormányon (kevésbé kell szorítani), és esetleges bukáskor az horzsolódik le, nem a tenyerünk.
Egy vékony, könnyű edződzseki a legszebb nyári napon is legyen velünk, rettentő kellemetlen ugyanis, ha annyira kell hajtani a zivatarban, hogy az izommunka tartson melegen! Ha hűvösebb időre van kilátás, pakoljunk el pulcsit is, amelyből legjobb a vékony gyapjú, közvetlenül a bőrön viselve.
Tudomásul kell venni, hogy a kerékpározás sport, és mint minden sportágba, itt is csak fokozatosan lehet előbbre jutni. Mindenekelőtt jó általános kondícióra van szükség. Először csak kis utakat tegyünk, és apránként növeljük az adagot. Az edzés akkor volt jó, ha utána egészséges fáradságot érez az ember, de másnapra már híre-hamva sincs.
“Nem elég, hogy a szél mindig szembe fúj, hazafelé a dombok is megfordulnak!” – Ez a régi kerékpáros mondás azon a megfigyelésen alapul, hogy a kaptatón több időt és energiát vesztünk, mint amennyit a lejtőn be lehet hozni, így az összhatás olyan, mintha többet mentünk volna felfelé. Az emelkedőktől azonban nem kell megijedni. Kapcsoljuk a váltót kis áttételre, mert az izommunka hatásfoka jobb, ha ugyanazt a teljesítményt szaporább, de kisebb erőkifejtésű pedálozással érjük el. Felmenet közben nem szégyen gyakoribb pihenőt tartani. A lefelé történő gyors tekerésnél legyünk nagyon óvatosan. Általában mindig csak olyan sebességig engedjük megszaladni a biciklit, amely egy első defektnél vagy kaviccsal felszórt kanyarnál még nem balesetveszélyes.
A városi forgalom sokszor állítja nehéz helyzet elé a kerékpárost. A közlekedés egyik veszélyes művelete az irányváltoztatás, a kanyarodás. E szándékunkat jelezni kell, majd hátranézéssel győződjünk meg, hogy a mögöttünk jövők észlelik e szándékunkat. Ha nagy sebességgel, vagy nagy terjedelmű gépek haladnak el mellettünk, az általuk keltett léglökések kivédésére legyünk felkészülve! Ezek csak ízelítők a közúton előforduló szituációkból.
Életbe vágóan fontos, hogy kerékpárunknak megbízható fékje és világítása legyen. Azt, hogy egy adott helyzetben hogyan kell közlekedni, mindenki megtudhatja a KRESZ kapható kiadásaiból.
Szálláslehetőségek és szolgáltatások:
Külön kell említést tennünk a szálláslehetőségekről, illetve az ezzel kapcsolatos igényekről. A szállodák, panziók szolgáltatásai is különbözőek, eltérő komfortot nyújtanak. Gondolok itt többágyas szobákra, közös konyha, közös WC, közös fürdő, vagy akár a meleg víz korlátozottságára. Azért ma már elfogadható áron lehet hozzájutni összkomfortos apartmanhoz, faházhoz, vagy akár külön szobához. Érdemes még a kiemelt üdülőhelyeken is alaposan körülnézni, mert a falu szélén akár fél áron is kaphatunk minden igényünket kielégítő szállást.
Másik jelentős szálláslehetőség a kemping és a sátor. Igen nagy előnye, hogy a szállásunk nem helyhez kötött, akár naponta változtathatjuk táborhelyünket, ellenben eléggé drága a körülményekhez képest. Ezen az áron egy faluszéli házban is lakhatunk, jobb körülmények között. A kempingezésnek hátránya közé tartozik az értékeink biztonságos megőrzésének hiánya.
Az alábbiakban ismertetőül néhány szálláshely:
Sopronban: Ciklámen Faházak, Brennbergi-völgy
Diana Panzió, Lővér krt. 64.
Ladoana Panzió, Bozi út 14.
Átrium Panzió, Kőszegi út 3.
Fertőrákos: Horváth-Ház Panzió, Fő u. 194.
Fertőrákos Turistaszálló, Fő u. 141.
Diana Vendégház, Béke köz 7.
Huber Panzió, Fertő út 1.
Turistaház a Vízimalomban, Fő u. 1.
Fertőd: Nóra Vendégház, Kertész köz 1.
Hegykő: Tornácos Panzió, Kossuth L. u. 204.
Mörbisch: Kemping nincs, fogadó-és fizetővendég-szoba van
Rust: Ifjúsági szállás: Seekanal 1.
Kemping: Campingplatz
Oggau: Vendégfogadó: Campingplatz
Purbach: Kemping: Türkenstrasse 13.
Jois: Vendégfogadó: Untere Haupstrasse 23.
Neusiedl: Ifjúsági szállás: Segelhafen West 33.
Podersdorf: Kemping: Strandcamping
Illmitz: Kemping nincs, a várostól 5 km-re lévő parti strandon azonban szükség esetén lehet sátrat verni.
Indulás a Keleti pályaudvarról a 6.15-ös vonattal. Mivel nem mindig van a szerelvényen kerékpárszállító vagon, ezért a kalauz útmutatása alapján valamelyik peronon tudjuk szállítani kerékpárjainkat.
Sopronba 9.00-kor érkezünk. Leszállás után alaposan ellenőrizzük a csomagjainkat! Körülbelül 15 perc alatt érünk a pályaudvarról a belvárosba. Igényeinktől függően, körülbelül 12-14 óra tájban, a városnézés után hagyjuk el Sopront.
Fertőrákos irányába változó terepen haladhatunk az országút szélén, kerékpárút nincs. A távolság 8 km, melyet mintegy óra alatt kényelmesen tehetünk meg.
Szállásról célszerű már elindulás előtt otthon gondoskodni, habár a helyszínen is viszonylag könnyen lehet megfelelő szálláshelyet találni. Nagyon olcsó szállást kínál a Malomtó-szálloda, körülbelül 1000Ft-ért, de emeletes vaságyakkal és közös hideg zuhannyal. Drága, de felújításra vár a Kastélyszálló. Családok számára a legmegfelelőbb például a Horváth-panzió, csendes apartmanjaival és komfortos szolgáltatásaival, elfogadható áraival. Itt meg kell azért említeni, hogy 2 napra vagy többre adnak szállást a tulajdonosok, és hétvége előtt nagyon nehéz panziót találni.
Fertőrákosra érve érdemes eltölteni minimum 1 órát a Kőfejtő megtekintésével. Érdemes körülnézni a faluban, mivel igen sok vendéglő várja az éhes utasokat és áraik, illetve szolgáltatásaik igencsak különbözőek. A legolcsóbb talán a Mithras vendéglő, de a Fő úton található Pizzériától a mellékutcákban található Halászcsárdáig mindenki megtalálja a kedvére való fogásokat.
Reggel 8.00. körül Fertőd felé vesszük utunkat. Balfot, Hidegséget érintve Nagycenkre érkezünk (23 km).
Miután megtekintettük a látnivalókat, Hegykőn, Fertőszéplakon keresztül körülbelül 15.00.-ra vagyunk Fertődön (14 km). Ebéd és a kastély megtekintése után 17.00. körül indulunk vissza Fertőrákosra. Ez az út 27 km, Balfig kiépített kerékpárúton haladhatunk. Este 21.00. körül vacsora.
Mivel az előző napon kellőképpen elfáradtunk, ezért a mai nap inkább pihenésre szolgál. Későbbi ébredés és kényelmes reggelizés után 10.00.-kor indulás Mörbischbe (7km).
Az út nem forgalmas, mert az autósok itt nem járhatnak át Ausztriába, erre csak a helyi célforgalom zajlik.
Mielőtt átkelnénk a határon érdemes megtekinteni a közelben a baloldalon található római kori Mithras-szentélyt. A határátkelőhely tavasztól őszig tart nyitva, nyáron este 22.00.-ig. Ahogy átértünk a határon Mörbischbe, az út mellett kilométereken keresztül sűrű nádas húzódik. Az út mentén mindkét irányban kerékpáros sáv is épült.
Mörbisch (Fertőmeggyes) tiszta, kedves, rendezett község, olyan, mint a többi osztrák kis település, csak éppen a Fertő tó partján. Hosszú, egyenes, mólószerű út vezet a nádason át a strandhoz. A strand tiszta, gondozott, nagy területű, a sekélyebb vizű part menti rész terméskövekkel el van kerítve a kisgyermekek részére. A strand területén található kikötőből kis bumfordi, törpeorrú kirándulóhajókkal kelhetnek át a turisták, akár több tucat kerékpárral is a túlsó partra, így nem kell Magyarországra átmenniük, hogy megkerüljék a Fertőt. A hajók óránként indulnak, de délután 18.00.-kor indul minkét irányban az utolsó. Az út időtartama a két part között körülbelül fél óra.
Érdekes színfoltja Mörbischnek a szabadtéri tószínpad, a rendszeresen megrendezett operaelőadásokkal. Nevezetes bortermelő község. Érdekes sajátosságai azok a hosszú, keskeny udvarok, melyek két párhuzamos utcát kötnek össze.
Miután megnéztük a falut körülbelül 12.00.-ra a strandon lehetünk. Fürödhetünk, pihenhetünk egész nap. Este 19.00.-kor zár a strand, visszaindulunk és a Mithras-vendéglőben vacsorázhatunk Fertőrákoson.
Indulás 8.00. körül Ausztiába, a Fertő tó mentén. Útvonal: Fertőrákos - Mörbisch – Rust – Oggau – Donnerskirchen – Purbach – Breitenbrunn – Winden – Jois.- Neusiedl.
Az első állomásunk Oggau, amely felé kétféle kerékpárúton is mehetünk. Az egyik a szőlők között felkaptat a dombra, míg a másik a tó felöli oldalon halad. A kis zöld bicikli-útjelző táblákkal sűrűn teletűzdelt jó minőségű, aszfaltozott kerékpárutat a szőlők között húzódó gazdasági utakból alakították ki. Fertőrákostól Oggauig mintegy 15 km-es távolságot kell megtennünk.
A középkori eredetű, a törökök által többször is elpusztított falu híres a boráról. Strandját érdemes felkeresnünk, a budapesti Római partihoz hasonlítható, több medencével, emeletes trambulinnal.
Pihenjünk a strandon körülbelül 16.00.-ig! A környékbeli strandokra délután fél egytől már fél áron be lehet jutni.
Donnerskirchen 13 km-re fekszik Oggautól Az út itt már kilométerekre eltávolodik a tóparttól, és nemcsak nádas, hanem napraforgótáblák, szántóföldek és szőlők mellett is kerekezünk. A község határában lévő elágazásnál eldönthetjük, hogy utunkat az emelkedőkkel-lejtőkkel bíró kalandos hegyi úton folytatjuk, vagy előbb városnézésre megyünk.
A több, mint 700 éves település főutcáján találjuk az ún. Vincellér-udvart, amely négyszárnyú, tornyos, kétszintes kastély. 1611 után épült, a kastéllyal szemben áll a Nepomuki Szt. János-templom, barokk stílusban. Érdekessége, hogy főoltárán Szt. István és Szt. László szobra áll.
Magyar nevén Fertőfehéregyháza körül tavasszal több tízezer cseresznyefa virágzik. A cseresznyevirágzás ünnepe, a távoli Japánhoz hasonlóan a legkedveltebb népi ünnepek egyike az egész országban.
Purbach (Feketeváros) innen 6 km-re van. Kicsit meg kell dolgozni a kerékpárosoknak, mivel a dombok egyre magasabbak lesznek, de megéri, mert a panoráma egyre szebb lesz. Itt található a nyugati part utolsó kempingje, no meg egy gyönyörű szálloda. A kempingtől 3 km-es kavicsos földút vezet a nádason keresztül a tóhoz. A kemping érdekessége, hogy akár a nyári szabadság egész idejére is bérelhetők családok részére lakókocsik.
A település érdekessége, hogy a középkorban vizesárokkal és sáncokkal megerősített erődítmény volt itt, a környék legnagyobb és legjobban védett vára. A törökök mégis többször lerombolták, a várost pedig felgyújtották. Ezért lett a neve Feketeváros, mert a törökök kiverése után nem maradt belőle más, csak üszkös, fekete rom.
Purbachtól ágazik el aB10-es kerékpárút Breitenbrunn felé (5 km).
Középkori eredetű falu. Nevezetessége a XVI. századi török torony, amely ma múzeum. Kilátónak sem akármilyen, mert 32 m magas erkélyéről a tópart nagy területe belátható.
Joist (Nyulas) a 3 km-re levő Windenen keresztül érhetjük el, 7 km-es kerekezés után.
Windenben (Sásony) feltártak egy jégkorszaki medvebarlangot, az innen származó állatok csontját a breitenbrunni múzeumban állították ki
Jois a bronzkor óta lakott település. A kicsiny falunak két római katolikus temploma is van. Ennek oka az, hogy külön építettek maguknak templomot a magyar és német anyanyelvű katolikusok. Jois gazdaságának alapja ma a szőlő- és gyümölcstermesztés, kiterjedt cseresznyések övezik a falut és környékét.
Joistól 5 km-es enyhén dimbes-dombos, végeredményben emelkedő úton érhetünk Neusidlbe.
Igen hosszú település, járási székhely. Itt szállunk meg éjszakára. Természetesen a szállást előre lefoglaltuk a Youth Hostel-ben (Ifjúsági Hotel) – igaz, ez sem túl olcsó.
10.00.körül indulás Neusidleből. Útvonal: Weiden – Podersdorf – Ilmitz.- Mörbisch – Fertőrákos.
Podersdorfba Weidenen keresztül, részben aszfaltozott kerékpárúton jutunk el (9 km).
Weiden (Védeny) érdekessége a barokk plébániatemplom. Nyugati homlokzatának falfülkéjében Szt. István király és fia, Szt. Imre szobra látható. A belső berendezés XVIII. századból való, különösen szép a gazdagon díszített szószék.
A következő állomás Podersdorf (Pátfalu), a keleti part legnagyobb üdülőközpontja. A falu szélén áll egy igazi, helyreállított, működőképes szélmalom.
Innen a part mentén egyenesen Illmitzbe juthatunk, a természetvédelmi területen keresztül (13 km). Az út legnagyobb része aszfaltozatlan, talán ezzel is kifejezve a természet érintetlenségéhez fűződő közérdeket.
Hangulatos főterén áll a község egyhajós, késő barokk stílusban épült plébániatemploma.
Városnézéssel körülbelül 13.00.-ra a kikötőben vagyunk, amely Illmitztől 5 km-re található a B10-es kerékpárúton. Az óránként induló hajóval átmegyünk Mörbischbe, ahol késő délutánig a strandon pihenünk. Este indulás Fertőrákosra.
Ezt a napot kikapcsolódásnak és pihenésnek, strandolásnak szánjuk. Irány a 10 km-re levő Rust-i strand.
A kúszónövényekkel ellepett, fehérre festett kőkerítések között biciklizve egy-kettőre magával ragad a bájos kisváros hangulata. Városnéző körutunkat a Conradplatzon érdemes kezdeni. Itt található a Hajnóczy-könyvtár, amelyet Hajnóczy Károlyé lelkész alapított a XVIII. század végén. A város talán legérdekesebb, legrégibb műemléke a Fischerkirche (Halász-templom). A templom belsejében középkori freskókat találunk. Általában nyitva van, és fizetni kell a belépéskor. A szőlőművelésnek errefelé igen régi hagyományai vannak.
A tucatnyi fajta szőlőt a nap sugarai közvetlenül, vagy a tó vizéről visszaverődve reggeltől estig érlelik. A rusti borok évszázadok óta világhírűek, a legigényesebb ínyencek asztalára is került belőlük.
Az 1-2 órás városnézés után a nap további részét a jól felszerelt strandon töltjük.
A délelőtt folyamán összecsomagolunk, és legkésőbb 13.00. körül indulunk Fertőrákosról Sopronba. A vonat Budapestre 14.30.-kor indul, és 17.33.-ra érkezik a Keleti pályaudvarra.
Érdemes a pályaudvaron jóval a vonatindulás előtt ott lenni, mert – mint az indulásnál is – felmerülhetnek kerékpárszállítással kapcsolatos nehézségek.
A túra úgy van megszervezve, hogy a kerékpárral való közlekedés világosban, nappali időszakban történjen. A program a jó időjárásnak megfelelően van összeállítva, kerékpározás közben elviselhető melegben. Mivel az időjárás előre kiszámíthatatlan, ezért a program rugalmas, így a programok felcserélhetőek egymással.
A hazaúton és megérkezéskor alaposan ellenőrizzük át felszereléseinket.
Élményeinket a hazajövetel után alaposan beszéljük meg, hogy tapasztalatainkat felhasználva a legközelebbi túrán előnyösen tudjuk felhasználni.
Internetes Web-lap készítése a szakdolgozatról. Web használatára a ma emberének elengedhetetlenül szüksége van. Gyorsan és napra készen pontosan lehet információhoz jutni. Ez pedig az idegenforgalomban is elengedhetetlenül szükséges. Fontosnak tartom azt is, hogy a változtatásokhoz csak néhány adatot, esetleg oldalt kell átírni, és nem kell egy egész könyvet esetleg leselejtezni az elavult információk miatt.
A feladat megtekinthető a www.mechatronika.hu/tanarok/gyukli/fertod.htm címen.
Az Interneten a kerékpártúrához történő anyaggyűjtésem során nagyon sok segítséget kaptam, nagyon jó ötleteket szereztem szakdolgozatom elkészítéséhez. Ezekből szeretnék néhányat megosztani:
Az ország településeiről igen jó térképeket lehet letölteni (de ezeket előbb háttérképként kell lementeni a jó minőség miatt) a következő helyről:
A Fertő-tó körüli túrákról látható egy érdekes anyag az alábbi címeken:
www.elender.hu/~vizer/ferto.htm
www.badacsony.hu/kalauz/ausztria
és nagyon aranyos az alábbi is:
Hardver szükséglet:
A weblapok megtekintéséhez minimálisan szükséges számítógép adatai: Pentium 100-as gépen 16MB RAM-mal, 1MB-os monitorkártyával, 800X600-as High Color (16 bites) módban már élvezhetően működik. A nagyobb felületű színes ábrák jönnek be lassan.
Ajánlott gépi konfiguráció: Pentium 500-as, 64MB RAM, legalább 8MB-os videókártya, mely alkalmas arra, hogy azt az operációs rendszert és segédprogramokat megfelelően futtassa, amelyek szükségesek a weboldalak gyors kezeléséhez 800X600-as felbontásban, 15”-os monitorral.
Ajánlott szoftverigény: napjaink követelményének leginkább megfelelő 32 bites file rendszerű Windows 98, vagy magasabb verziójú operációs rendszer, Microsoft Internet Explorer 4.0, vagy fejlettebb változat. Netscape Navigátor 4.0, vagy fejlettebb változat.
Fontos a hibátlan működéshez, hogy a weblapok és a képek egy könyvtárban legyenek. A képek jpg kiterjesztéssel rendelkeznek. A kezdőlap Családi kerékpártúra Fertőrákoson és környékén címmel látható. A teljes dokumentum tartalomjegyzékét foglalja magába. A tartalomjegyzék sorai az adott fejezetre mutató linkek is
Tartalmaz még linkeket is, amelyek a témával kapcsolatos INTERNETES elérést biztosítanak. Ezek a linkek általam megismert, és szerintem jellemző információkat tartalmaznak minden területről, amely ezzel a témakörrel kapcsolatba hozható. A kapcsolatteremtés céljából elhelyeztem egy levelező logo-t is. Fontosnak tartom, hogy visszajelzést is kapjak azoktól, akik olvassák.
A weblapok használata általában
Egy lap a világhálón fájlok halmazaként áll elő, melyek a Web szerver (kiszolgáló) számára elérhetőek, de nem feltétlenül találhatóak fizikailag egy helyen. A weblap pontos helyét az URL címe adja meg. Egy lap szövegből és szövegbe ágyazott képekből áll. A lap szöveges része egy fájlt alkot, míg a képek egyenként külön fájlként szerepelnek. A képekre a fájlnevük alapján hivatkozunk, így egy kép egy oldalon belül vagy akár több oldalon is többször felhasználható. Minden más multimédia elem valamilyen segédalkalmazás vagy lejátszó közreműködésével érhető el, melyeket a böngésző program indít el.
Sok különbség van a hagyományos kiadványszerkesztés és weblapok szerkesztése között. Például nincsen a lapoknak előre meghatározott mérete, a felhasználó szabja meg, hogy mekkora ablakban szeretné az oldalunkat nézni. Míg a kiadványszerkesztésnél meghatározhatjuk, hogy milyen betűtípust, milyen méretet és stílust használjunk, a weblapoknál csak általánosan rendelkezhetünk ezekről a paraméterekről.
A tartalomjegyzék valamelyik sorára kattintva az egérrel megjelenik a választott témakör. A fejezetek között lehet előre a következő fejezetre ugrani, vissza az előző fejezetre, és vissza erre az első oldalra. Ezt tapasztaljuk a Word szövegszerkesztő program tartalomjegyzékével is.
Internetes helyre mutatva ezek a sorok kék színnel jelennek meg, és az egér nyila egy mutató kézfej képére vált. Egy kattintással az egér bal gombjával az adott fejezetre ugrik a program, és megjelenik a képernyőn.
Tetszetős, és jól áttekinthető oldalak készítése most már a WWW világában is viszonylag egyszerű módon megoldható. A bonyolultabb és szebb weblapok elkészítéséhez nagyon sokféle segédprogram áll a felhasználók rendelkezésére. Ilyen szerkesztőprogram például az Adobe PageMill és a Microsoft FrontPage de az Interneten is sok ingyenesen letölthető HTML szerkesztő található, sőt a fejlettebb böngésző programok, mint például a Netscape Communicator 4.x már alapértelmezésben is tartalmaz ilyet, a Netscape Composert. Én a Microsoft Word mentés weblapként programját használtam, ez jelentősen megkönnyítette a munkámat. Segítségével gyorsan és viszonylag egyszerűen elkészíthetőek a bonyolult weblapok is.
A dokumentum Word 2000-ben készült. Az ábrákat HP ScanJet 4P color scanner segítségével illesztettem be a dokumentumba. Mentése a Mentés HTML formátumban történt. Így készen voltak a fejezetek weblapjai. Fontos volt az ábrák beillesztésénél, hogy azok a kezelhetőségük miatt kis méretűek legyenek, ezt a szkennelésnél lehetett beállítani. 150 dpi, true color, jpg kiterjesztés volt a beállított paraméter. A dokumentumban beszúrás, kép, fájlból, beszúrás csatolás fájlhoz menüpontokat használtam. Így készen van egy weblaphoz alkalmas Word dokumentum. Mentése után szükséges még egy kis rendezés a Netscape Composerével.
Netscape Communicator Composere egy egyszerűen használható oldalszerkesztő. Könnyen kezelhető, gyorsan megnézhető az elkészült oldal. A File menüt megnyitva Open Page és betölthető (a Choose File segítségével célszerű rákeresni, így a gépelési hibák is kiküszöbölhetők). A Composert választva, majd Open, és szerkeszthető a weblap. Mentésekre elég sűrűn szükség van, a ”Windows ördöge nem alszik”. A kijelölt szöveghez link hozzárendelése Insert Link (Ctrl+Shift+L) segítségével történik. A megjelenő menüben Link, majd a Link To helyre beírjuk, mire mutasson. A kijelölés színe kékre változik.
Ha a Navigátort választjuk betöltésnél a munka megnézhető. Ez igen gyors, hasznos szolgáltatás, de mégsem olyan egyszerű a másik programhoz képest, amellyel a legtöbb szerkesztést végeztem. A linkelt szakasz kék színére mutató egér nyíl kézre változik. Rákattintva ellenőrizhetjük. Fontos! A lap frissítéséről ne feledkezzünk meg (Reload).
Dr. Csorba Csaba, Endrődi Lajos, Dr. Kürthy Miklós: Magyarországi kirándulások (Sport, 1980.)
Stefánka László, Krisch Magdolna: Kirándulás a Fertőparton (Escort 96 BT, 1999.)
Csordás Viktor-Fehér György: Magyarországi Kerékpártúrák (Frigoria, 1994.)
Karlovitz-Kiss-Padányi: Kerékpáros útikalauz magyarországi kerékpárutakkal (IPV, 1989.)
Dr. Czellár Katalin-Dr. Somorjai Ferenc: Magyarország (Panoráma, 1998.)
Vendégváró útikönyv. Látnivalók Győr-Moson-Sopron Megyében.
Peter Gloster: Így működik a Word For Windows szövegszerkesztő (Park Kiadó, 1995.)
Eisenberger Jánosné-Dr. Jánosa András-Juhász Imre-Kálmán Endre-Lapis Péter-Ligeti Gábor-Paál Éva-Sütő Gergely: A számítástechnika gyakorlati alkalmazása (PERFEKT, 1997.)
Tanács Lajos: Netscape Communicator (Bagolyvár Könyvkiadó, 1998.)